"Hiteteknek ne emberi bölcsesség, hanem Isten ereje legyen az alapja." (1 Kor 2, 5)
Pál apostol a zsidó teológia éles eszű, meggyőző, olvasott szakembere volt. Bizonyára voltak hibái, de így is a korai egyház egyik legbefolyásosabb alakja volt. A korintusi egyház, egy növekvő, virágzó közösség, tanúságot tett a "pogányok apostolának" munkásságáról. Pál azonban mindig kihangsúlyozta, hogy az egyház "Isten erejére" épül, nem az ő bölcsességére és nem is valamelyik másik apostol bölcsességére.
Szent Pálhoz hasonlóan nekünk is építenünk kell az egyházat. És hozzá hasonlóan nekünk is Isten bölcsességének és erejének alapjaira kell építkeznünk, nem az emberi bölcsességre. Ez talán azt jelenti, hogy az örömhírt ne tetterősen és megnyerően terjesszük? Természetesen nem. Mindent meg kell tennünk és minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk az evangélium hirdetésére, hogy arra indítsuk az embereket, tárják ki szívüket az Úrnak. Erre utal Pál mondata: "Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek" (1 Kor 9, 22).
Nem az a kérdés, hogy mit tehetsz, és mit nem tehetsz meg. Nincs szükséged különleges képességekre ahhoz, hogy tanúságot tegyél az Úrról. Nem kell lenyűgözőnek tűnnöd, nem kell erősnek és energikusnak érezned magad ahhoz, hogy Isten akaratát cselekedd. Csak a Szentlelket kell hallgatnod, és igyekezned kell követni útmutatását.
A hatékony igehirdetővé válás legjobb módja az, ha mindennap csöndben imádkozol az Úrhoz. Tedd félre minden aggodalmadat, csak Jézusra és az országára összpontosíts, illetve Jézus céljára, hogy népét a mennybe vezesse! Kérd a Szentlelket, tanítson meg, hogyan tehetsz tanúságot hitedről és hogyan oszthatod meg hitedet másokkal a legmegfelelőbben! Aztán napközben tegyél valamit, amit Isten utasításának vélsz! Ne feledd: nem az a legfontosabb, hogy mi mit teszünk, hanem az, hogy reménykedjünk, Isten ereje működik bennünk mindig és minden körülmények között! |
