"Barátom, menj följebb!" (Lk 14, 10)
Minden egyes napon, a világ minden táján Jézus hatalmas vacsorát rendez népének, és mindenkit meghív, hogy üljön a "főhelyre" (Lk 14, 8). Ez az Oltáriszentség, Jézus pedig a vendéglátónk. A mai szentmisén hagyd, hogy ez az igazság megmozgassa képzeletedet! Próbáld meg elképzelni, ahogy odaülsz az asztalhoz "az angyalok ezreihez, az égben számon tartott elsőszülöttek ünnepi sokadalmához és gyülekezetéhez, [
] az új szövetség közvetítőjéhez, Jézushoz" (Zsid 12, 22 - 24)! Próbáld ki, milyen hatással lesz ez arra, hogyan éled át a liturgiát!
Íme, egy történet arról, mi történhet a szentmisén. Egy fiatalasszony végtelenül kétségbe volt esve életének helyzete miatt. Tudta, hogy harcolnia kell a reménytelenség gondolatai ellen, amelyek minduntalan átcikáztak agyán, de ezt szinte lehetetlennek tartotta. Alig bírta ki, míg eljött a szentáldozás; akkor fölemelkedett, és szívében így kezdett imádkozni: "Jézusom, szabadíts meg az ellenség kezei közül! Jézusom, szabadíts meg az ellenség kezei közül!"
Amikor visszatért a helyére, letérdelt, karjaiba temette arcát és halkan sírni kezdett. S ekkor mély megkönnyebbülést érzett. A gondok megmaradtak, de a kétségbeesés elmúlt. Jézus átvette a terhét. Tudta, hogy új reménnyel állhat az élet nehézségei elé, mert meg volt róla győződve, hogy Jézus vele van.
Ez Istenünk dicsősége: Isten mindannyiunkat meghív terített asztalához. Testileg vagy lelkileg mindenki szegény, sánta vagy vak (Lk 14, 13 - 14). Bármilyen keménynek látszunk kívülről, mind békére és gyógyulásra vágyunk. Képzeld csak! Jézus épp ezekkel az ajándékokkal akar elárasztani, valahányszor a szentáldozáshoz járulunk! Hát menj oda hozzá alázatosan, és mondd: "Uram, nem vagyok méltó, de csak egy szóval mondd, és meggyógyulok!" |
Jézusom, reménykedve közeledem trónusodhoz, s tudom, hogy vársz rám a szentmisén. Jöjj, Uram, és szabadíts meg, hogy megismerjem jelenléted örömét!
|
