"Jól van, te hűséges, derék szolga." (Mt 25, 21)
Ha a talentumokról szóló példabeszédet olvassuk, természetesen eszünkbe jut, mi mit kaptunk Istentől. Talán ügyesen mérjük föl a helyzeteket. Lehet, hogy szívünk megesik a rászorulókon. Vagy talán keményen tudunk dolgozni, esetleg rátermett vezetők vagyunk. Lehet, hogy táncos lábúak vagyunk, vagy jó szónoki képességgel, kifogyhatatlan energiával bírunk.
Nagyon jó, ha ilyen leltárt készítünk, különösen olyankor, amikor dicsőítjük Istent a tőle kapott ajándékokért, és azt kérdezzük tőle, hogyan hasznosítsuk vagy növeljük őket. Szent Pál azonban arra int, hogy nézzük más szemszögből a dolgokat. Arra hívja föl a figyelmünket, hogy Isten nem a bölcseket, a hatalmasakat és az előkelőeket választotta. Nem a talentumokkal megajándékozottakat választotta. Isten az egyszerű embereket választotta, a balgákat, a gyöngéket, sőt a lenézetteket. Vajon miért?
Sajnos az okosak és az erősek könnyen azt hihetik, hogy önállóan is boldogulnak. Ők nehezebben látják be, hogy szükségük van Istenre, ezért kizárják a szeretetet, amelyet Isten oly szívesen megosztana velük. Istent elszomorítja, ha úgy elvakít minket saját bölcsességünk és erőnk, hogy megtartjuk őket magunknak, ahelyett hogy az ő kezébe adnánk, s ő élettel telivé változtatná.
Ez azt jelenti, hogy csökkentsük minimálisra talentumainkat? Semmiképp! Könyörögjünk alázatért, hogy fölismerjük, az ajándékokat tőle kaptuk! És hogy föltehessük a pontot az i-re, ajánljuk föl neki ezeket az ajándékokat kíváncsian várva, mire vagyunk együtt képesek!
Hogy néz ez ki a gyakorlatban? Egy mesterszakács önkéntesnek jelentkezhet a szegénykonyhán, ahol megtanulja szolgálni a szegényeket, s a leves újfajta ízesítését ajánlja. Egy tehetséges énekes kántornak taníthat be egy gyereket az iskolai szentmisére. Vagy egyszerűen csak átöleled a barátodat, pedig fogalmad sincs, miért engedi Isten, hogy ennyit szenvedjen. Az ilyen pillanatokban mindketten fölfedezhetitek Isten jóságos szeretetének misztériumát, miközben "bőven" kaptok kegyelméből és pártfogásából (Mt 25, 29). |
