"Gyere és kövess engem!" (Mt 19, 21)
Akár gazdagok vagyunk, akár nem, Jézus szavai ránk is vonatkoznak. Elvégre nem az a kérdés, mi mindenünk van. Az elsőbbség a fő kérdés. Jézus azt mondja: "Ahol a kincsed, ott a szíved is" (Mt 6, 21). Az, hogy mit tartunk fontosnak, elárulja, milyen a kapcsolatunk Istennel. Én uralom a vagyonomat, vagy a vagyonom ural engem?
Mindez világosabb lesz, ha megértjük, hogy az anyagi javak ajándékainknak csak töredékét teszik ki. Nem számít, milyen gazdagok vagyunk; ha az Úr útján járunk, akkor velünk van "bőséges kegyelme" (Ef 1, 7). Velünk van Jézus szeretete, a Szentlélek ereje és az örök élet ígérete. Ezeket a dolgokat nem lehet megvenni vagy eladni. Ezeket ajándékba kaptuk, és dönthetünk úgy, hogy az Úr dicsőségére használjuk őket, vagy magunknak megtartva elvesztegetjük.
Persze ezek az ajándékok valójában nem is a mieink. Istentől kaptuk mindet, mi csak a gondnokai, az ideiglenes bérlői vagyunk. Ezért még fontosabb, hogy bölcsen használjuk és gyümölcsöztessük őket Isten országa számára. Nem kerül sokba. Egy apró jó cselekedet mindenestül megváltoztathatja valakinek a sorsát. Mint ahogy a magvetőről szóló példabeszédből (Mk 4,1 - 9) tudjuk, nem az a lényeg, hogy harminc-, hatvan- vagy százszoros termést hozunk-e, hanem az, hogy elkezdjünk vetni.
Isten azt akarja, hogy életünk egyszerű legyen. Amikor azt mondja, hogy "add el, amid van", nem azt akarja, hogy ezt szó szerint értsük. Amit igazán akar, az a szívünk. Minél rugalmasabbak vagyunk, annál nyitottabbak leszünk kegyelmére, és annál könnyebben tudunk majd szeretettel, nagylelkűen viselkedni másokkal. Nem fogunk sokat töprengeni azon, mit tehetünk másokért, mert már a tettekkel leszünk elfoglalva! Csak ennyit kell mondanunk: "Itt vagyok, Uram, hogy teljesítsem akaratodat!" Ő majd gondoskodik a többiről. |
