"Az Úr szózatot intézett hozzám." (Ez 16, 1)
Micsoda bizalommal kellett Ezekielnek rendelkeznie! Fejezetről fejezetre ugyanezzel a merész kijelentéssel indítja jövendöléseit. Hogyan lehetett azonban biztos abban, hogy valóban Isten szól hozzá? Hogyan mondhatta, hogy ez valós jövendölés volt, nem pedig csupán élénk fantáziájának szüleménye? Hogyan tudta megkülönböztetni saját gondolatait Isten gondolataitól? S igazából mi hogyan lehetünk biztosak abban, hogy Isten hozzánk beszél?
Erre a kérdésre létezik egy rövid és egy hosszú válasz is. A hosszabbik válasz az, hogy sosem tudhatjuk biztosan, mi származik tőlünk, és mi Istentől. Néha nagyon nehéz különbséget tenni. Azonban mindig biztosak lehetünk abban, hogy ha a szavak, melyeket hallunk és megosztunk másokkal, megnyugvást és reményt hoznak, s mélyebb hitre ösztönöznek, Istennek valamiképpen ott kell állnia mögöttük. Annyit kell tennünk, hogy szerintük cselekszünk, s tudatosítjuk, hogy Isten igéjéről van szó attól függetlenül, milyen módon is halljuk meg.
A rövid válasz pedig: a gyakorlat! Időbe telik, míg meghalljuk Isten hangját. Meg kell vizsgálnunk a szavakat, amelyekről úgy gondoljuk, hogy imánk során kaptuk. Össze kell azokat vetnünk az evangélium igazságával és az egyház tanításával. Az pedig bátorságot követel, hogy hittel kiálljunk, s megosszuk másokkal is ezeket a szavakat, hogy láthassuk, milyen gyümölcsöt hoznak. Biztosan mindezt Ezekiel is megtette, mikor lelki tapasztalatait próbálta értelmezni.
Nem az a fontos, hogy biztosak vagyunk vagy kételkedünk-e abban, hogy meghalljuk Isten hangját. Mindenképpen szükséges azonban, hogy lelassítsunk, hogy imánk során tudjunk hallgatni, hogy gondolkozzunk el a Szentírás igéin, s hogy elmélkedjünk az egyház tanításán. Ez az egyetlen útja annak, hogy megismerjük Isten szavát, s megtanuljuk a legjobb módját annak, hogy megosszuk azt azokkal az emberekkel, akik körülvesznek bennünket. Sosem szabad kétségbe vonnunk azt, hogy Isten az ő igéjének hirdetésére hívott meg minket akár kimondott szavak, felkínált szívességek vagy az alázatban, hitben és szeretetben leélt élet által. |
Uram, nyisd meg a fülem, hogy tényleg meghalljalak! Segíts, hogy kitartsak és hallgassak, hogy a te igéd terjesztője lehessek azoknak az embereknek az életében, akiket az utamba küldesz!
|
