"Így tesz mennyei Atyátok is veletek, ha mindegyiktek meg nem bocsát szívből felebarátjának." (Mt 18, 35)
Volt egy életunt, idősödő férfi, aki a francia forradalom után koldulni kényszerült. Városról városra járt, s alamizsnáért könyörgött, hogy életben maradjon. Egy kisvárosba érve elment a templomba annak reményében, hogy ott majd csak kap valamit. Nem volt templomba járó ember, de ottmaradt az arra járók sokasága miatt.
Egy nap, mikor a plébániaközség fiatal papja meglátta a lépcsőn a koldust, odament hozzá. Odaadta neki köntösét, s meghívta a házába. A koldus habozott, s elmondta, hogy ő nem egy vallásos ember, a pap azonban hajthatatlan maradt. Pár nappal később a pap elhívta őt a plébániára, hogy ott szálljon meg. Végül a koldus beleegyezett, és hosszú ideig új barátja gondoskodását és vendégszeretetét élvezte. Idővel pedig a pap tanúságtételének köszönhetően úgy döntött, hogy visszatér az egyházba.
Könnyek között vallotta meg a papnak Istentől való elidegenedésének történetét. Bűnösnek érezte magát annak a családnak az elárulásáért, amelynél fiatal korában dolgozott. Munkaadója az ő gondjaira bízta feleségét és gyerekeit a forradalom alatt, ő azonban elárulta, s a hatóságok kezébe adta őket. A legfiatalabb gyerek kivételével mindenkit a guillotine alá küldtek.
Miután a férfi elmondta történetét a papnak, meglátta a falon annak a családnak a képét, amelyet elárult. Megkérdezte, honnan van a festmény, mire a pap könnyes szemmel válaszolta, hogy az az ő családja. Ő volt a legfiatalabb gyerek. A többieket kivégezték a forradalom alatt. A feloldozás szavait suttogva hozzátette: "És én is megbocsátok neked. Menj békével."
Nekünk talán nem kell ilyen fájdalmas dolgot megbocsátanunk, de mindannyian hivatottak vagyunk arra, hogy megbocsássunk - főként azoknak, akik a legközelebb állnak hozzánk, ugyanis gyakran ők bántanak meg legmélyebben. Az ilyen megbocsátás megnyitja a mennyek kapuit, s lehetővé teszi, hogy Isten kegyelme kiáradjon ránk és arra, akinek megbocsátunk. Engedjük tehát, hogy buzdítson ez a történet, s hogy hasonló irgalmasságra ösztönözzön! |
