"Ne félj, te kisded nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja országát." (Lk 12, 32)
Milyen csodálatos ígéret! Isten örömét leli abban, hogy nekünk adja országát, hogy magához vesz, hogy örökké vele lehessünk. Mielőtt azonban ez az ígéret beteljesedne, sokat kell még várnunk. Izrael népe tudta, hogy Isten legyőzi ellenségeit, mégis sok csapást meg kellett várniuk, míg a fáraó végre elengedte őket. Isten fiút ígért Ábrahámnak, de nézzük csak meg, milyen hosszú ideig tartott gyermektelensége mielőtt Izsák megszületett! Mi is tudjuk, hogy Jézus majd egyszer bekopog hozzánk, hogy magához vegyen, de addig ki kell tartanunk hitünkben.
Jó tudni, hogy nem a sötétségben várakozunk anélkül, hogy tudnánk, milyen is lesz, ha eljön az ő országa. Mert Jézus keresztje és feltámadása által ez az ország már itt van a világunkban és a szíveinkben. Belepillanthatunk minden alkalommal, mikor összegyűlünk, hogy imádjuk az Urat. Látjuk az ő népének legkisebbjeiben, akiknek az elesettsége megragadja szívünket. Érezzük, mikor megbocsátunk valakinek, aki megbántott minket, s mikor elfogadjuk a megbocsátást azoktól, akiknek mi okoztunk bánatot.
Ne habozz tehát befektetni Isten országába! Élj mindennap úgy, mint ahogy akkor szeretnél élni, mikor az a maga teljességében eljön! Ha így teszel, valami csodálatos és meglepő történik majd: Jézus Krisztus, a te Királyod leültet és kiszolgál! Megjutalmazza, ha segítettél valakinek, mikor könnyen el is fordulhattál volna. Elismerését fejezi ki, ha másik arcodat is odatartottad, s nem szomjaztad a bosszút. Megjutalmaz az ő szeretett szegényeivel való törődésért.
Isten sosem fogy ki a bőkezűségből. Odaígérte neked az ő országát, s nap mint nap teljesíti is azt! |
